A magyar gazdaságban döntő mértékű szerkezetátalakítás zajlott le néhány év alatt. A korábban domináns állami, szövetkezeti tulajdont a magánszektor túlsúlya váltotta fel. A tulajdonviszonyok változása és a szinte megszámlálhatatlan új vállalkozás létrejötte nyomán a térségben működő vállalkozások száma megközelíti a 90 ezret.

A régióban majdnem 1900 külföldi, zömmel amerikai, német, osztrák, holland, francia és japán érdekeltségű cég működik. Jelenlétük Székesfehérváron a legmarkánsabb, ahol az elmúlt tíz évben mintegy 2 milliárd dollár külföldi tőkebefektetés történt. Ezzel Fejér megye székhelye gazdasági értelemben a világ tíz legdinamikusabban fejlődő városa közé került. Vonzó a külföldi tőke számára Veszprém is, s újabban Tatabánya is felkeltette a befektetők érdeklődését. Nem mindennapi a három megyében gyárat alapító külföldi világcégek listája. Mutatóba néhány ezek közül, a teljesség igénye nélkül: Ford, Philips, Nokia, Denso, Parmalat, Alcoa, Emerson, Kenwood, Brunsvick, Matsushita, Texas Instruments, Suzuki, AMP, Hitachi Cable, Zoltek, SCI, Bramac, Balluf, ITT, Continental Teves, Valeo, Unilever, Zweifel, ATAG, Le Belier, Lasselberger-Knauf, Jost, Schiedel, DOW Chemikal, Sony... és sokan mások.

Az országos gyakorlattal ellentétben több régióbeli nagyvállalatnak sikerült elkerülnie a teljes csődöt vagy kisebb társaságokra bomlást. Az ipari parkként működő Videoton Holding, a hazai alumínium vertikumot újraélesztő Magyar Alumínium Rt., a magyar nehézipar reprezentánsa, a Dunaferr, a Bakony Művek, a Pápai Húskombinát és a Bábolna Rt. a megváltozott körülmények között is állja a versenyt. Szembetűnő sajátosságuk a 100 százalékos vagy döntő mértékű magyar tulajdonrész.

A magyar kis- és középvállalkozások többsége a multik és a hazai nagyvállalkozások beszállítója, egyre jobban megfelelve a megrendelők által támasztott magas követelményeknek.

A régió ipari termelésének értéke 1999-ben megközelítette a 2000 milliárd forintot, amely az ország ipari volumenének 22 százaléka. A termékek kétharmada exportra kerül. Különösen fejlett a kohászat és fémfeldolgozás, továbbá mindenekelőtt a gépipar, melyen belül az iroda- és számítógép, a híradástechnikai termékek gyártása és gépjárműipar a legjelentősebb. A régión belül a húzó ágazatok közé tartozik az autó- és gépjárműalkatrész-gyártás, az informatikai, az elektronikai és elektrotechnikai, az építőanyag, a műanyag feldolgozó, a csomagoló, a környezetvédelmi berendezéseket gyártó, valamint az alumínium-, üveg-, porcelán- és bútoripar. A fenti cégek és iparágak főként Székesfehérváron, Dunaújvárosban, Veszprémben, Ajkán, Várpalotán, Tatabányán, Esztergomban, Komáromban és Móron települtek meg.

Kitüntetett szerepük van az ipari parkoknak, melyekből jelenleg 19 működik a régióban. Az ország ipari parkjainak mintegy 30 százaléka a Közép-Dunántúli Régióban jött létre. A parkok ideális keretet nyújtanak az ipar megújulásának, a foglalkoztatási szerkezet átalakításának, összefüggő modern ipari-üzleti terek kialakításának, az innováció-orientált fejlesztésnek.