A régió éghajlati, domborzati és talajadottságai kedveznek a változatos mezőgazdasági tevékenységnek.

A több mint 1 millió hektáros termőterület kétharmada szántóként hasznosul. A gabonatermesztés meghatározó fontosságú, de jelentős a burgonya- és cukorrépa-termesztés is. A kiváló talajú Mezoföldön és a Marcal-medencében a kalászosok terméseredményei jócskán meghaladják az országos átlagot. Az ipari növények vetésterülete évről évre nő, és terjedőben van az élőmunka-igényes kertészeti tevékenység. A szőlő termesztése évszázados hagyományokon alapszik. A balaton-felvidéki és móri borok az országhatáron túl is ismertek, keresettek, következésképpen ezeken a területeken találhatók a legnagyobb ültetvények és új telepítések. Jó borok teremnek a Somló hegyen, Bársonyoson, a Velencei-hegység tóra néző lankáin, Etyeken és Neszmélyben is. Jelenleg mintegy 15–17 ezer hektáron folyik szőlőművelés.

A lankás hegyvidékek jó lehetőségeket kínálnak az állattenyésztéshez is. A szarvasmarha- és sertésállomány szintén meghaladja az országos átlagot.

A régió erdősültsége ugyancsak magasabb az országos átlagnál. Az erdők összkiterjedése több mint 170 ezer hektár. Jelentős az erdő- és vadgazdálkodás. A régió erdeiben évről évre kapitális trófeát viselő szarvasbikák, őzbakok, muflonok és vaddisznók kerülnek puskavégre. Jelentős a természetes vizeken a halászat is, de a kifogott halmennyiség nagyobb része a 2,5 ezer hektárnyi halastavakból kerül ki. Ugyanakkor a jó fogási lehetőségek révén az egész régióban adottak a horgászturizmus lehetőségei is. Az agrárgazdaságban az utóbbi néhány évben 10 milliárd forintot meghaladó befektetés valósult meg.

A külföldi befektetők elsősorban a tulajdonukban lévő élelmiszer-feldolgozó üzemeket fejlesztették, főként a hús-, tej- és gabonaiparban. A magyar tulajdonú mezőgazdasági nagyvállalkozások beruházásai inkább a korszerű és versenyképes termelés feltételeinek megteremtése érdekében történtek.